Copyright © 2010 Ottlecz Barnabás • Minden jog fenntartva
Tudományos név - Mustela eversmanni (Lesson, 1927)
Egyéb nevek
AA - Steppeniltis
HR - Stepski tvor
RO - Dihoz-de-stepă
RU - Stepnoj chorek
SLO - Tchor stepn
UK - Steppe polecat
Nemzetközi Védettség
Berni Egyezmény, II. függelék
EU Élőhelyvédelmi Irányelv, II., IV. függelék
Hazai védettség
Védett, természetvédelmi értéke: 50000 Ft.
Küllemi bélyegek
Testhossz: 30-45 cm, farokhossz: 13 cm, testtömeg: 500-700g (nőstény), 800-1100g (hím). Külleme alapján könnyen összetéveszthető - a hazánkban szabad természetben előforduló másik görényfajjal - a házi görénnyel (Mustela putorius Linnaeus, 1758), melytől csak bundájának világosabb árnyalata különböztetheti meg. A molnárgörény nyáron szalmasárga színezetű, télen inkább világosbarnás, a házi görény bundája ennél mindig sötétebb barnás árnyalatú. Ezek mellett a molnárgörény pofafoltja az év minden időszakában jól felismerhető, körülhatárolt.
Elterjedési terület
A molnárgörény palearktikus elterjedésű, Közép- és Kelet-Európától Közép-Ázsián át egészen Kínáig előfordul. A fajnak Európában két számottevő, a Kárpátok által elválasztott populációja él. A nyugatabbra előforduló populációhoz Csehország, Kelet-Ausztria, Dél-Szlovákia, Ukrajna Kárpátokról délre eső területe, Magyarország, Észak-Jugoszlávia és Nyugat-Románia állományai tartoznak. A keleti populáció Észak-Bulgária, Dél-Románia, Moldova, Ukrajna Kárpátoktól északra eső területe, Délkelet-Lengyelország és Oroszország területein található. A Magyarországon előforduló alakot Éhik Gyula, jeles zoológusunk külön alfajként, Mustela eversmanni hungarica néven írta le 1928-ban.
Hazánkban az Alföld és - kutatásaink szerint - a Kisalföld tájain fordulnak elő jelentős állományai, viszont lényegesen ritkábban fordul elő dombvidéki, középhegységi területeinken.
Élőhely
A molnárgörény jellemzően a nyílt területek embert kerülő ragadozója. A sztyeppéket, nyílt füves területeket, legelőket, réteket és mezőgazdaságilag művelt területeket egyaránt kedveli, az emberi településeket és erdőket kerüli. Sztyeppei élőhelye alapján nevezik sztyeppei görénynek is, de kb. 1000 méter tengerszint feletti magasságig (Tibetben 2500 m-ig) előfordulhat.
Életmód
Általában maga ásta földalatti üregekben alakítja ki búvóhelyét vagy, ahol előfordul az ürge, a hörcsög, járatait saját méretére bővítve is használhatja. Mezőgazdasági területen kaszálókon kint hagyott kazlakat is előszeretettel használ pihenőhelyként, sőt az őszi-téli, hidegebb időszakban ezeket előnyben is részesítheti földalatti üregeivel szemben. Adott időszakban jellemzően több búvóhelyet is használ, egy helyen néhány napnál tovább ritkán tartódik. Ettől a nőstények fiatal kölykök nevelésekor térhetnek el, illetve télen is előfordulhat, azokon az élőhelyeken, ahol a prédáinak gyakorisága megfelelő a számára, ilyenkor akár több héten át ugyanarra a pihenőhelyére jár vissza vadászatai után. Búvóhelyét otthagyott hullatékával (ürülékével) jelöli meg, mely fontos információkat hordoz (pl. az egyed fajáról, ivaráról, ivari állapotáról) a fajtársak és más ragadozók számára.
Elsősorban éjszaka jár zsákmány után, de a szürkületi és pirkadati órákban is rendszeresen mozoghat. Aktivitása napközben sem ritka főként a zavartalan, nagy kiterjedésű, nyílt élőhelyeken. Talajszinten vadászik, prédafajai is jellemzően talajszinten élnek. Érzékszervei igen kifinomultak, prédájának keresésekor főképp szaglására és hallására hagyatkozik. Zsákmányszerzési stratégiájára jellemző, hogy az ürgét, hörcsögöt, patkányt többnyire üregükben zsákmányolja, a kisebb rágcsálókat, pockokat, egereket kiássa földalatti rejtekükből. Egy éjszaka akár több kilométert is megtehet táplálék után járva.
Mozgáskörzete a különböző élőhely-típusoktól és azok adottságaitól függően tág határok között változhat. A nemek között is jelentős különbség lehet, a nőstények sok esetben jóval kisebb területtel rendelkeznek, mint a hímek. Vizsgálatunk szerint mezőgazdasági területen a nőstények átlagosan 220 hektár, a hímek 320 hektár nagyságú otthonterülettel rendelkeznek. Ennek nagysága egyedenként és évszakonként jelentősen eltérhetnek az átlagos értékektől. Egy adott élőhelyen azonban nagyobb egyedsűrűségben fordulhat elő, mint ami a becsült lakókörzetéből adódna, mivel a szomszédos egyedek területei között átfedések lehetnek. A nemek közötti (hím-nőstény) átfedések a lakókörzetek között rendszerint nagyobbak, mint a nemeken belüli (hím-hím, nőstény-nőstény) átfedések.
Táplálkozás
Táplálékának túlnyomó részét kisemlősök teszik ki, ezek mellett földön fészkelő madarak és fészekaljuk, nyúlfióka is szerepel tápláléklistáján. A kisemlősök közül gyakori zsákmánya a mezei pocok és a hörcsög, de ahol előfordul, vándorpatkányt és ürgét is nagyobb arányban fogyaszthat. Más gerincesek, vagy ízeltlábúak, növényi részek ritkán szerepelnek étrendjében. Korábbi szakirodalmak szerint a hörcsög és ürge elsődleges fontosságú táplálékában, amelyek a molnárgörény előfordulására is hatással lehetnek. Vizsgálatunk szerint a kutatási területen a leggyakrabban és a legnagyobb mennyiségben a mezei pockot (Microtus arvalis) fogyasztotta, amely mennyisége évszaktól függően 60-80% között változott. Ezek alapján arra következtettünk, hogy a hörcsögön és az ürgén kívül a molnárgörény képes átállni más prédafajra/fajokra az egyes élőhelyek nyújtotta táplálék-kínálatnak megfelelően. Vagyis jelenléte az egyes élőhelyeken kevésbé függhet a hörcsög és az ürge előfordulásától, mint azt eddig gondolták.
Szaporodása
Párzása legtöbbször március-áprilisban történik, a kölykök nyár elején születnek. Utódainak korai időszakban történő elvesztése esetén rövid időn belül újra ivarzik, és újabb almot hozhat a világra. Leggyakrabban 7-10 kölyök születik, de alomszáma akár 18 is lehet. Születésükkor a kölykök 4-6 grammosak, szemük 1 hónaposan nyílik ki, és másfél hónapos koruk után már anyjukkal tartanak zsákmányszerző útján. 3 hónaposan önállósodnak és 9 hónaposan már ivarérettek a fiatal egyedek.
Ellenségek
Nagyobb testű madarak, mint az uhu és a sasfajok, valamint a nagyobb ragadozó emlősök (róka, vadmacska, farkas) ejthetik zsákmányul. Veszélyt jelenthetnek rá a kóbor kutyák is.
Természetvédelmi jelentőség
Hazánkban veszélyeztetett faj. Komoly veszélyt jelent rájuk a gépkocsiforgalomból adódó elütések, másodlagosan a peszticidek, és az intenzív mezőgazdasági technológiák, amelyek negatív hatással vannak prédafajainak egyedsűrűségére. A hörcsögcsapdázás során nem ritkán a molnárgörényeket is elpusztítják. Vadgazdálkodási megítélése semlegesnek tekinthető, azonban a házi görénnyel való összetéveszthetése miatt tévedésből elejthetik.
A faj pontos hazai elterjedése, populációinak sűrűsége, dinamikája nem, vagy csak kevéssé ismert. A veszélyeztető tényezők behatóbb feltárása, és a faj agrár-ökoszisztémákban betöltött szerepének pontosabb megismerése szükséges. Vizsgálataink a jövőre nézve ezek részletesebb megismeréshez és értékeléséhez járulhatnak hozzá.